A víz a legnagyobb mennyiségben előforduló anyag bolygónkon, pontos mennyiségének meghatározása meglehetősen nehéz feladat, mivel jellege dinamikus, állandó mozgásban van, halmazállapotát a körülményektől függően változtatja, a víz párolog és megfagy, a jég olvad, a vízgőzből csapadék lesz. A Föld vízkészletének teljes mennyiségét a hidroszféra egészére nézve becsülik meg, ez a földalatti, a felszíni és a légköri víz mindhárom halmazállapotú előfordulását összesíti. A jelenlegi becslések azt mutatják, hogy kb. 1,386 milliárd km³ víz található bolygónkon, ennek a térfogatnak azonban kb. 97,5 %-a sós víz (hatalmas óceánok és tengerek), és csak 2,5 %-a édesvíz. Az édesvíz túlnyomó része (68,7 %) jég és állandó hótakaró formájában van az Antarktiszon, az Északi-sarkvidéken, valamint a hófödte hegyeken. Közel 30 %-ra tehető a földfelszín alatti mennyiség, így a Föld teljes édesvízkészletének csupán kb. negyed százaléka (0,26 %) koncentrálódik tavakban, patakokban, folyókban – ahonnan is a legkönnyebben érhető el ivóvízként, illetve gazdasági és ipari szükségleteink számára.
Szennyvíztermelés világméretekben. Vegyszeres vízkezelés
A fejlett ipari országok jelenleg legalább kétszer annyi vizet használnak el és változtatnak szennyvízzé, mint amennyit a természetes vízkörforgás biztosít.
Az Utrechti Egyetem kutatói az ENSZ támogatásával végzett felmérésükben 2021-ben összegezték saját tudományos becsléseiket és az egyes országok hivatalos adatait, és arra jutottak, hogy globálisan évente körülbelül 359 milliárd köbméter szennyvíz keletkezik a Földön, ami 144 millió olimpiai méretű uszoda vizének felel meg.
Az utóbbi két évszázadban vált egyértelművé, hogy a szennyvíz elhelyezése és ártalmatlanítása alapvető probléma, de a 20. század elején a szennyvizet még egyetlen elv szerint kezelték: „a szennyezés megoldása a hígítás” – és a folyóktól várták a beléjük engedett rengeteg szennyezett folyadék természetes megtisztulását. De ahogy nőtt a népsűrűség és nőtt a háztartási és ipari szennyvíztermelés, úgy nőtt a káros anyagok felhalmozódása és a természetkárosodás, és ezzel arányosan gyorsult a fertőző betegségek terjedése is.
Csak néhány évtizede számít evidenciának, hogy a fenntarthatóság alapkövetelménye nemcsak a Föld ivóvízkészletével való takarékosság, hanem a szennyvizek megtisztítására, rekreációjára, újrahasznosítására vonatkozó technológiák kidolgozása és mind hatékonyabb alkalmazása is elengedhetetlen.
A már működő eljárások és a folyamatban lévő kutatások lehetővé teszik az illetékes hatóságok által megszabott környezetvédelmi előírások teljesítését. A vegyszeres vízkezelés és fertőtlenítés az utóbbi időkben óriási szerepet játszott a víz közvetítésével terjedő betegségek visszaszorításában, mára pedig az újgenerációs vízfertőtlenítő szerek részei lettek annak a kívánatos folyamatnak, amely során az ember azt a világméretű problémát igyekszik megoldani, amelyet maga állított elő.